A nem túl távoli jövőben játszódó Daybreakers című horrorban borul a papírforma, és egy teljesen kicsavart és fejére állt társadalmat kapunk egyenesen az arcunkba, ahol a vámpírok alkotják a többséget, éppen ezért a szociális és gazdasági kérdések felett is ők döntenek. A végzetes vírus, mely az emberiség 95%-át vérszívóvá tette egyre csak terjed, miközben a tiszta, eredeti, valódi, higítatlan emberi vér apad. Gyorsan kell megoldást találni, miközben a megmaradt emberek maroknyi ellenálló csoportja is próbálja visszabillenteni az egyensúlyt, majd visszafordítani a folyamatot. Vérszívók vs. emberek sokadik nekifutásra, ám ezúttal kellemes kimenetellel.

2019. Az első vírusos megbetegedés óta már csak 5%-ra tehető az emberek száma. A világot vámpírok uralják és irányítják. A társadalom teljes mértékben alkalmazkodott a vámpírléthet, napközben kocsijukat képesek nappali vezetési módra állítani, amikor is elsötétül a gépjármű és egyetlen, számukra végzetes UV-sugár sem képes áthatolni az üvegen. Edward Nagy cégek vezető emberei tettek szert hatalmas vagyonokra, mivel különböző cégek látják el a társadalmat és egymást. A begyűjtő cégek szerzik be az embereket, akikből a vért ki lehet nyerni, míg a "farm" cégek pedig hozzá is jutnak a nedűhöz, melyet egyre magasabb összegekért kínálnak a piacon. Edward Dalton (Ethan Hawke) egy hematológus professzor, aki olyan szer után kutat, amivel helyettesíthető az emberi vér, és akkor nem kellene kiírtani a megmaradt, maroknyi emberiséget, mivel jómaga, megveti a vért, és csak a szükséges mennyiséget issza a túlélésért.

Dalton egy szép napon belefut véletlenül egy emberi csoportba, akikkel megbarátkozik, és csatlakozik hozzájuk, hogy megtalálja a gyógymódot a vírusra. Itt ismerkedik meg Cormac-kel (Willem Dafoe), aki egykor maga is vámpír volt. Dalton munkáját és helyzetét nehezíti, hogy öccse az egyik begyűjtő cégnél dolgozik zsoldosként, aki megszállottan szereti az emberi vért.Eközben szép lassan felszínre kerülnek a valódi érdekek is, a farmgazdasággal operáló nagyvállalat részéről, melynek élén egy Charles Bromley (Sam Neill) nevű férfi áll, akinek egészen más érdekei vannak, mint Daltonnak és az embereknek.

A Daybreakers a maga műfaján belül meglepően jól sikerült, ötletesen és kreatívan festi elénk a komor, átfordult világot. A filmben legtöbbször sötét helyeken játszódik a történet, mely megadja a kellemes alaphangulatot egy jó kis horrorhoz. Azonban jelen esetben nem a féktelen fejvesztett msézárlásról szól a történet -persze, nyilván, az is van benne-  hanem a készítők tényleg próbáltak belevinni némi eredetiséget, történetet. Az egész olyan, mintha képregényadaptáció lenne, valahogy a stílusa miatt, ám erről szó sincs, az egész film a Spierig testvérek nevéhez fűződik, hiszen a forgatókönyv mellett a rendezői feladatokat is ellátták. Alapvetően fontos társadalmi és morális kérdéseket próbál felvetni a film, jó, ahogy a vége felé felmerül kényszermegoldásként a gyengék kiírtása, azaz a vámpírholokauszt indulása. 

Látványvilágban a szokásosnál kreatívabbak voltak a készítők. A farmgazdálkodás okozta ipari mennyiségű vérlecsapolást úgy oldották meg, hogy az embereket mesterséges kómában tartják, miközben lógnak lefelé a gépekről, a nyakukból pedig csöveken keresztül folyik ki a vér. Ez elég impozánsra és hangulatosra sikerült, természetesen fehér az egész "műhelytér". A filmben láthatunk eltorzult, mutáción áteső vámpírokat is. Azok, amelyek éheznek, és saját magukat kezdik enni, vérmérgezés áldozatai lesznek, és kedves, ám bámulatos mutáción esnek át, lényegében "denevéremberekké" csökevényesednek. Kis csökevényes szárnyak és repülőhártya jellemzi őket, valamint jól tapadó, lábak, még fejjel lefelé is.

A színészi teljesítmény jó volt, de nem kiemelkedő. Semmi olyan nehézséget okozó jelenet, vagy rész nem volt semelyik szereplőnek, mely gondot okozott volna kvalitásaihoz képest. Ethan Hawke és Sam Neill is határozottan hozta a figuráját megkövetelő teljesítményt, de sokkal jobbat nem mutattak. Willem Dafoe pedig nem szerepel olyannyira sokat, hogy esélye legyen virtuózkodni. Az ifjabb Daltont Michael Dorman játszotta el, míg az emberi túlélőcsoport vezető egyéniségű Audrey-ját Claudia Karvan. A zenéről is körülbelül hasonlókat írhatunk, megállta a helyét, de semmi különleges. Összességében viszotn kellemes csalódás ért bennünket, ugyanis egy eszetlen vámpírölős b-trash helyett kaptunk egy gondolkodásra kényszerítő, határozottan jó kísérletet, ami ugyan nem volt tökéletes, és esetleg a karakterekbe jobban elmélyülhettek volna a készítők, de mindenképpen egy jó és kreatív próbálkozás volt.

Történet	72	72	6,9 66%
Alakítások	68
Rendezés	75
Látvány & hang	75
Zene	70
Összhatás	70