Box Office Hírek Előzetesek Kritikák Filmzene Főoldal

A tavalyi évben Clint Eastwood egy másik filmet is leforgatott a Changeling mellett, méghozzá a koreai veterán és új, dél-kelet-ázsiai szomszédairól szóló Gran Torino című alkotást. A történet sablonossága és képtelensége mellett is élvezhető a mozi, maga Eastwood miatt, hiszen zseniálisan alakítja a megözvegyült, konok, rasszista, háborút megjárt igazi paraszt, hazafi Mr. Kowalskit. Jutalomjáték ez Clintnek, nem vitás, és ha minden igaz, ez volt utolsó filmje színészként – legalábbis ő ezt nyilatkozta. Tovább Mr. Kowalsi gyepére -->

Napjaink Amerikájában játszódik a történet, ahol Walt Kowalski (Clint Eastwood) egy frissen megözvegyült háborús koreai veterán.  Igazi konzervatív, makacs öregember, és lényegében semmi és senki nem jó neki. Saját családjától is elhidegült régies, avíttas elvei miatt. Egyedül kutyájával érzi jól magát, és persze imádja ápolgatni 1972-es Gran Torino típusú kocsiját. A szomszédba viszont beköltözik egy kelet-ázsiai család, és a háború máris kitör Kowalski úr és a "Hmong" között. Kowalskit azonban nem kell félteni, hiszen nem egy magában dünnyögő bácsikát kell elképzelni, hanem egy igazi veteránt, aki azonnal a puskáért nyúl, ha bárki rálép a gyepére.

Az ázsiai család többgenerációs képviselete azzal veri ki a biztosítékot Waltnál, hogy a famíliához köthető fiatalokból álló gengszterbanda megpróbálja rávenni Tao-t, a család gyerekét, hogy álljon közéjük, és bizonyításképpen lopja el Mr. Kowalsi Gran Torinoját. A kezdeti feszültség alábbhagy a két szomszéd között, mikor először Tao-t menti meg Walt, majd később a lányukat, Sue-t is hazaviszi, mert az utcán feketék zaklatták őt. Hálából meghívja őt a lány egy közös ebédre, mely során megismerkedik közelebbről is a kultúrájukkal. A későbbiekben Walt egyre közelebb kerül Taohoz, munkát szerez neki, és próbálja távol tartani a bandától... A film nagyon szép jellemfejlődést mutat be, igaz, kétségeink lehetne affelől, hogy mennyire reális.

A történet alapvetően szórakoztató, ám nem sikolhat el az ember afelett, hogy ez egy nagy képtelenség. Egy igazi amerikai, fajgyűlölő veterán "redneck" az életben nem közeledne az ázsiai szomszédaihoz. Egyébként is eléggé kiszámítható a film, történetvezetésileg nem hoz újat, a néző hamar rájöhet mi következik, kivéve a végkifejletet. Ettől függetlenül a szórakoztató szó tán nem is elegendő rá, hiszen Eastwood zseniális. Viccesen, élethűen és stílusosan alakítja az indolens, öntörvényű, rasszista, magányos,  ex-katonát. Persze a vígjáték kategóriát nem nagyon aggathatjuk rá a filmre, de egy szatírának bőven elmegy. Rég nevettem ennyit filmen, meg kell hagyni. Tegyük hozzá, a film kellően szabadszájú. és Mr. Kowalski karaktere rekeszizmokat nem kímélően gyökér. Repkednek a válogatott szidalmak szegény új szomszédok felé, és persze  helyzekomikum is igen gyakran akad  filmben. A drámaibb oldala a karakternek persze maga a magány. Felesége halála után nem marad más hátra neki, mint számító családja, akik be akarják dugni egy öregek otthonába, illetve egy fiatal pap, aki feleségének megígérte, hogy szemmel tartja, és mindenképpen meggyóntatja. A pap szerepében a hobbit Chritopher Carley-t láthatjuk, míg a szomszéd gyerekeket Bee Vang (Tao) és Ahney Her (Sue) alakítják több kevesebb sikerrel. Bee Vangnál ugyanis néha pici egyoldalúságot éreztem, valahogy az érzelmeket kevésbé tudta megjeleníteni. Ugye, mint amikor Steven Seagal szomorú, bánatos, mérges, boldog...

A zene terén, ha a múltkor szídtuk Eastwoodot, hogy zeneszerzőt kellene alkalmaznia, és nem magának szerezni, hát megvalósult részben, ugyanis a zeneszerző Eastwood. Méghozzá Kyle, aki a fia Clintnek. Dolgoztak már együtt az Iwo Jima-dualógián is például. A másik zeneszerző Michael Stevens, aki gyakorlatilag Kyle-lal dolgozik együtt. 2006-ban jelölték is őket Golden Globe-ra a Letters from Iwo Jimáért. Ez meg is hallatszik a zenén, előrelépés a Changelinghez képest.

Összességében egy közepes történetű filmet dob fel Clint Eastwood játéka és karaktere egy jónak mondható alkotássá. A leszűrhető tanulság és a mondanivaló is megvan. A film a vicces, szatírikus külső burkon túl alapvetően az egyedülálló, idős emberek magányára is felhívja a figyelmet. Élvezhető, klassz film.

Történet
75
81
IMDB logo 8,4
Rotten Tomatoes logo 79%
Alakítások
80
Rendezés
90
Látvány & hang
80
Zene
75
Összhatás
85

Címkék: kritika clint eastwood

A bejegyzés trackback címe:

https://alfaomega.blog.hu/api/trackback/id/tr30962743

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása