Eljött hát az éppen aktuális világvégefilm. Hazánkban is moziba kerül Roland "kino-meister" Emmerich legfrissebb alkotása a 2012 című apokaliptikus látomás. Első blikkre a film promóciós honlapja alapján úgy tűnik, hogy akkor most minden néző megkaphatja a maga tudományos és fantasztikus katasztrófafilm, jutalomfalatját.
Lehet, hogy lelombozó tény de nem a sci-fi jellegen van hangsúly. A csodás mű körülbelül első 20 perce után kiderül, hogy mire megy ki a játék a mi derék Rolandunk részéről, a film lényege a nézőt borzongató szórakoztatás "herpeszes Ödönkétől" "a jóságos nagyanyóig". Az igen soványra sikeredett történet középpontjában Jackson Curtis (John Cusack) és családjának a 2012-es évben esedékes világ vége elől való meneküléséről szól.
A sztori Jackson Curtis Yellowstone-beli kempingezéssel egybekötött láthatási hétvégéjével indul, ahol fiával és lányával véletlenül egy titkos kormányzati geológiai kutatóprojekttel és annak vezető geológusával Adrian Helmsleyvel (Chiwetel Ejiofor) történetünk tudományos főszereplőjével találkoznak. Aki, hogy-hogy nem a sikertlen író Curtis egyik olvasója. A Yellowstone kies campingjében főhősünk figyelmes lesz a szomszéd lakókocsi hippi-blogger-kalózrádiósára Charlie Frostra (Woody Harrelson), akivel szóba elegyedve egy világvége- és összeesküvés elmélet kombóval gazdagodik. És itt következik, hogy a néző, a film első 20 percén túl megint magyarázatot kap, Frost vicces videójából arra, hogy mi is lesz a világvége fő kiváltó oka.
Tehát a film didaktikusságát is alátámasztó jól szemléltető jelenetsoroknak köszönhetően senki számára nem fog elsikkadni az, hogy az ősi maja jóslat miképpen áll kapcsolatban a napkitörésekel és a lemeztektonikával. Az események ezután igencsak felpörögnek, alig érkezik vissza a kiscsalád Los Angelesbe elszabadul, a világ vége és nincs, ami megállíthatná Emmerichet sem a pusztítási, mániájában. A főhősünk és családja valamint Gordon a pótapa innentől kezdve olyan kalandokat és események élhet át amilyet csak Emmerich álmodthatott.
A film a legjobb katasztrófafilm klisékből építkezik, véletlen találkozások, óriási szerencsesorozatok és utolsó pillanatos menekülések övezik főszereplőink útját. Ha a látványról van szó akkor a rendező nem viccel. Természetesen, minden omlik, robban, repül, borul, zuhan, ami a földön létezik, óriási tömegjelenetek közepette mindezt profi CGI megjelenítéssel és effektekkel. A látvány valóban igen realisztikus, hihető, akár azt is mondhatnánk hogy fizikailag is pontos képet kaphatunk egy ilyen kalandos környezetről.
A világvége hangulatban még a Curtis család egymástól elhidegült tagjai is újra egymásra találnak. Mivel a történet minden poénját azért nem akarom lelőni elég legyen hozzá annyi, hogy a nagy családi meneküléses utazás célja Tibet és a világ egyik legmagasabb pontja. A történetben nagyon erősen jelen van a családi kapcsolatok minden színtérén történő megjelenítése. Szinte minden főbb mellékszereplő az indiai geológustól az amerikai elnökön keresztül a tibeti építőmunkáson át igen erőteljes, és érzelmes szülő, gyermek, testvér viszony jelenlétében cselekszik. Ezt igen hatásosan néhol giccsbe hajlóan tárja elénk a rendező természetesen mindig pozitív végkicsengésre hangolva.
A színészi alakításokat sajnos nem igazán lehet méltatni, Woody Harrelson kivételével, aki az összeesküvés rajongó nyárimikulás karakterével a film legérdekesebb személyisége, John Cusack végül is szimpatikusan alakított, mellette talán csak a film humorforrás-karaktereként szereplő Yurij "It's Russian" Karpovot alakító Zlatko Buricot érdemes megemlíteni. Jackson Curtis exfeleségét Kate Curtist Amanda Peet alakítja. A film egyetlen kvázi negatív karaktere a pszeudopragmatikus, a saját sorsával igen sokat törődő Carl Anheuser karakterét Oliver Platt vitte vászonra.
A zenei aláfestés meglehetősen sok kívánni valót hagy maga után. Harald Kloser végezhetett volna a film volumenéhez méltó munkát is nem azt mondjuk, természetesen, hogy élvezhetetlen zenét kreált, de azért van pár jelenet ahol nem klappol a harsány zenebona és az, amit a vásznon látunk. Azért mégiscsak egy 200 millió dollár feletti költségvetésű alkotásról van szó.
Összességében ez egy abszolút globális történet, szereplőkkel a föld minden pontjáról, garantált happy enddel. A filmnek Emmerich korábbi érzelmileg és erkölcsileg megreformált filmjeihez hasonlóan lehetne akár az üzenete az is, hogy ha a bajban összeköt minket a családi szeretet valamint az emberek összetartanak és segítik egymást, akkor Földünk egy jobb világ lehet.
| Történet |
| 61 |
| |||||
| Alakítások |
| |||||||
| Rendezés |
| |||||||
| Látvány & hang |
| |||||||
| Zene |
| |||||||
| Összhatás |
|
