Két egyedülálló nő – egy fehér és egy indián – Ray és Lila viszontagságos mindennapjait mutatja be a Frozen River című független film az amerikai álom kellős közepén. Társadalmi igazságtalanságok, előítéletek, csempészés, egy oscar jelölés, egy sok mindent jelképező és sokféleképpen értelmezhető befagyott folyó. Ezek lehetnének a címkéi Courtney Hunt független filmjének, aki megmutatja az élet valós arcát a tengeren túlon büszkén lobogó csillagos-sávos zászló és "God bless America" nélkül. Őszinte, megdöbbentő, és elgondolkodtató. A rezervátumba való eljutáshoz kattints a továbbra!
A film napjaink Amerikájának kisvárosi életét mutatja be. Egy álmos kis község a kanadai határ mentén, ahol a munka nem minden fán terem. A két főszereplő két különböző megvilágításban tűnik fel, külön társadalmi elhelyezkedéssel. Ray, a "friss egyedülálló anya" kisegítőként dolgozik egy boltocskában, két gyermekét küszködik nevelni, és próbálják megvalósítani a saját álmukat, új mobilházat venni, melynek foglalóját már kifizették, ám a maradékra nicsn pénz. Lila az indiánlány, szintén anya. Fiát azonban anyósa neveli, a lány maga pedig egy aprócska lakókocsiban él az erdőben. Indián lévén rendes munkát nem nagyon tud szerezni... A két nő természetesen találkozik, és Lila beleviszi Rayt az embercsempészet világába. A képlet egyszerű: az Egyesült Államok és Kanada között a befagyott folyón jöhetnek át, határőrség nincs, hiszen mindez a mohawk rezervátum része, kijjebb meg úgysem állítják meg őket, mert Ray vezet, aki fehér.Az érdekessége a filmnek, hogy amennyire nem akart Ray részt venni az embercsempészetben az elején, a végén úgy rántja bele vissza Lila-t.
A film legfőbb szimbóluma természetesen a befagyott folyó, ami több itt, mint egyszerű random kialakított határátkelő. Szimbolizálhatja egyrészt a bűnt, mely mindig képlékeny talajon folyik, és sosem nyújt stabil biztonságot, másrészt pedig az emberek, népek közötti befagyott, megrekedt kommunikációt, a társadalmi ellentéteket. A film egyik legmegdöbbentőbb része, ahogy a két nő folyamatosan arra játszik, hogy a másik vigye el a balhét, mert a saját népe őt kevésbé ítéli el.(a mohawk rezervátumban nincs semmilyen törvényi ereje a rendőrségnek, hiába állami szerv, a park területén törzsi rendőrség működik, melynek megkérdőjelezhető a büntetőjogi ereje)
Courtney Hunt elsőfilmes rendezőnő, és elég jó munkát végzett itt. Noha nem tökéletes, de jól mutatja be a már említett társadalmi ellentéteket. A két főszereplőnő is jó munkát végez, kiváltképpen a Rayt alakító Melissa Leo, aki meg is kapta a maga Oscar-jelölését a legjobb női főszereplő kategóriában. (Természetesen Kate Winslet szobrocskáját semmi nem veszélyezteti) A kétségbeesett, tanácstalan anya szerepét hatásosan formálja meg, ugyanakkor jól működik együtt a Lila-t játszó Misty Uphammel. A Ray fiát, T.J.-t alakító Charlie McDermott valahogy nem volt mindig hiteles, bár ez bőven lehet a koncepció része is akár.
Összességében azonban egy mindenképpen pozitív, elgoindolkodtató, társadalmilag feszült, kényes témájú filmet láthattunk, apróbb hibákkal. A végeredmény azonban így is kellően jó, és üdvözítőnek tartom ,hogy ilyen kis költségvetésű, független filmek születhetnek.
| Történet | | 81 |  | 7,4 |  | 86% | |
| Alakítások | |
| Rendezés | |
| Látvány & hang | |
| Zene | |
| Összhatás | |
