Box Office Hírek Előzetesek Kritikák Filmzene Főoldal

Aboriginal Australia

 2009.02.02. 23:22 | Turisas | 1 komment · 1 trackback

Baz Luhrman nem hazudtolta meg önmagát, és egy szép hosszú epikus meséből  komor mélységbe átcsapó drámát kerekített, méghozzá több, mint két és fél óra hosszan az Ausztrália című alkotásában. A játékidő hosszúsága azonban nem érzékelhető, hiszen a filmes zsánerek úgy váltogatják egymást, mint talán másik filmben soha. Kezdődik vígjátékként, majd egy izgalmas western-kalandba csap át, és végül a kialakult romantikus rózsaszín naplementét szürke háborús füsttel takarja el a Rómeó és Júlia és a Moulin Rouge rendezője legújabb filmjében, miközben az ausztrál holokauszt is szóba kerül, valamint kikerülhetetlen társadalmi kérdések. Hajtás után didgeridoo és fegyverropogás.

Ahogy a bevezetőben is elhangzott, Luhrman ezúttal egy behatárolhatatlan műfajú filmet hozott össze, aminek a tartalmát röviden leírni sem egyszerű. Tömören a lényeg: Lady Ashley (Nicole Kidman) Ausztráliába repül a férjéhez, aki teheneket tenyészt Faraway Down nevű birtokán. Mire odaér, a brit lord halott, így ő örökli a birtokot. Megismerkedik a sármos igaz ausztrál Doverrel (Hugh Jackman), a kis félvér Nullah-val (Brandon Walters), és a tolvaj szélhámos ügyeletes rosszfiúval, Mr. Fletcherrel (David Wenham). A film őket kíséri végig, illetve a főbb szereplők sorozatos megpróbáltatásait.

A Film ugyan 160 perc körüli, ám talán így is túl gyors tempójú lett, tekintve a stílusbeli változásokat. Az alaptörténet, ami a marhafarm körüli vita, illetve a feketéket sújtó kirekesztettség nagyon jól fonódik össze. Ahogyan a film végén látható, 1973-ig írtották az őslakosokat a kontinensnyi ország északi részén. A történet elejétől a háromnegyedéig sokkal jobban fókuszál a film az ősi mágia, varázslat kérdésére, azaz, a bennszülöttekben lakozó erők öröklődésére. A közepe egy kellemes kalandfilm, látványos jelenetekkel és jó zenével, ugyanakkor a vége már talán nevezhető felesleges demoralizálásnak. A háborús téma ugyanis eléggé kizökkenti a filmet a medréből, és egy teljesen más hangulatot kölcsönöz neki. Luhrman szépen megoldotta ezt is, viszont talán már sok volt ezt is belevinni. A film egyik kulcsmotívuma az Óz a csodák csodája híres dala, a Somewhere over the rainbow, ami végigkíséri Mrs. Ashley és Nullah kapcsolatát. Ha úgy tetszik, ez a kapocs köztük. Egyébként a bennszülött énekek a csoda, a varázslat motívumai, akár Nullah énekel, akár a nagypapa.

Nullah

Alakításban semmi kivetnivaló nincs, Kidman kifejezetten jó volt, Jackman pedig végre kiélhette magát ausztrál kiejtésügyileg. Akit meg kell említeni, az David Gulpilil, aki  lényegében magát adta. Ő játszotta a bennszülött nagypapát.

Látványban nehéz fogást találni, nem is akarunk igazából. Mind fényképezés, mind pedig a jelenetek látványosságának terén lenyűgözött a film. Nagyszerűen váltakoztak a tájképek a végeláthatatlan kietlen sivatag, a sziklás hegyvidék vagy épp a sűrű mocsarak között. Darwin város látványterve is rendben volt, de még a háborús légitámadást is jól oldották meg. Nos ha már a jelenetek kerültek szóba... Vannak jelenetek, amik szép lassan eggyé válnak a filmtörténelemmel. Ebben a filmben igen nagy esélye van erre annak a jelenetnek, melyben a tűztől megvadult, és szakadék felé futó marhacsordát próbálják visszaterelni. Kiváló kameraállások, profi vágás, és elképesztő izgalom.

A zenére sem lehet túl sok rosszat mondani, jól követi a film felépítését. Váltakozó feszes taktusok a kalandjeleneteknél, lágy melódiák a romantikus részeknél, illetvekomor hangulat a háborúnál. Amit nagyon ravaszul megcsináltak a készítők, hogy egy idő után a már említett Óz-sláger szépen lassan a film vezérdallamává növi ki magát, mint egyfajta fő dallam.

Az összhatás kifejezetten jó, bár néha érthetetlenül kapkodós lett a film stílusok terén, és tán a feleslegesen belevitt háborús részlet rondít csak az amúgy példás mutatókon.

Történet
75
83
IMDB logo 7,2
Rotten Tomatoes logo 54%
Alakítások
85
Rendezés
80
Látvány & hang
90
Zene
90
Összhatás
80

Címkék: kritika

A bejegyzés trackback címe:

https://alfaomega.blog.hu/api/trackback/id/tr100919315

Trackbackek, pingbackek:

Trackback: Ausztrália (Australia) 2010.08.30. 08:51:02

Alapsztori: 1939-ben egy angol lady érkezik Ausztráliába, hogy megmentse birtokát a rivális machinálásai elől, ahol aztán találkozik a nagy szerelemmel és a háborúval is. Húzónév: Baz Luhrmann rendező / Nicole Kidman, Hugh Jackman Műfaj: epikus, romant...

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

captainpamfil 2009.02.03. 13:01:23

Elsőnek először is, kiválasztanám azt a kommentelésre méltó, mozgókép méltatást, amit lehet hogy nem övez olyan nagy hypolás mint például az Avatart de nyilvánvalóan a filmművészet fogalomból a művészetre helyezi a hangsúlyt.
Ausztrália mindig is egy olyan hely volt ami megmozgatta az európai emberek fantáziáját (gyarmatosítók büntetőtelepei, juhtenyésztők,birka farmjai, szerencsevadászok opálbányái és a Volkswagen bogár gyártás mérnökei:)
Nos a film méltatásáról: bizonyos, hogy az abok "életkörülményeinek megváltozásáról" érzelmes filmeket lehet készíteni főleg ha valaki szeretné felhívni a figyelmet egy a világban nem annyira közismert "történelmi folyamatra". Szép vállalkozás romantikus történetbe ágyazva