Box Office Hírek Előzetesek Kritikák Filmzene Főoldal

Az Alfától Omegáig szerkesztőségének van egy titkolt, önkínzó fetisiszta és reménytelenül mazochista hajlama, így képes bármilyen filmet végignézni, még akkor is, ha már a fájdalomtól a könnyünk is  kicsordul. Jómagam a G-Force a.k.a. Rágcsávók (erre még visszatérünk ám) Disney-szuperprodukció megtekintését vállaltam magamra, és én, a nagy állatbarát, akinek gyermekkorában hörcsögei is voltak, eljutottam arra a szintre, hogy szívem szerint egyesével fojtottam volna bele az első tócsába az elfuserált kis tengerimalackákat. Könyörgés, halálhörgés és siralom, meg minden egyéb purgatóriumi hangulat a tovább után.

Kezdjük talán akkor gyorsan a történettel. Az úgy sem lesz hosszú. Szóval három tengerimalac, egy vakond és egy légy alkotja az FBI szupertitkos állati ügynökeit. Gazdájuknak, Bennek azonban szorul a hurok a nyaka körül, ugyanis be akarják záratni a részleget. Hogy bizonyítsák létjogosultságukat, egy nagy akcióba kezdenek, és a háztartási gépeket gyártó Saber úr nyomába erednek, aki el akarja foglalni a világot. A Rágcsávók (ez az alakulat neve) mindent elkövetnek, hogy megállítsák a gazembert, és titokzatos üzlettársát, kiegészülve egy negyedik tengerimalaccal.

Na akkor ízlelgessük ízes anyanyelvünkkel a címet és a neveket. Elöljáróban csak annyit: A fordítónak ezer éves prométeuszi kínokat szánnék, de, hogy ne unatkozzon, a Hipervándort elkövető munkatársát is mellészegezném. Ha egy és ugyanaz a személy követte el (csak nincs két ilyen fordító) , akkor hát így járt. Rágcsávók?! Ez most megint sajnos beállhat a kreatívnak gondolt, de -fájdalom- inkább piromkodásra okot adó magyar címek sorába. Itt vannak maguk a spec-op-os tengerimalacok! Némely nevet nem lehetett ám elcsorbítani, szóval Darwin a vezér és Juarez a spanyolajkú rágcsáló maradt, de például Blasterből is igen misztikus körülmények között lett "Csudi", Speckles-ből pedig "V-kond" -ezekért extra pacsi jár.

Maga a műremek a legmegbotránkoztatóbb klisékből áll, és sikerülta Disney-nek bemutatnia azoknak, akik esetleg elfeledték, vagy nem láttak még Hannah Montanát, hogy miért is lehet nagyon utálni. előjött a gyermekek idétlen szórakoztatása című fejezet, és ez abban nyilvánult meg, hogy teljességgel barom, idióta filmötlettel álltak elő. Ez még hagyján, de miért kell a vígjáték-kategória hatására minden egyes akciójelenet közben, előtt, után viccesnek szánt, ám valójában kínos beszólásokat adni a szőrmókok szájába?! Élő példa: Darwin (aki ugye kommandós, és az most mindegy, hogy tengerimalac, vagy vízipók) lángávóval lyukat éget magának, majd cowboy-os mozdulattal elfújja eszközét, kamerába néz, és: " még jó, hogy bevásároltam..." Másik: Vakond koma nem tud kijutni, mert az egyetlen kijáratot egy dobermann állja el. A három tengerimalac a segítségére indul, leugranak a tetőről, majd Csudi egy csudiértelmetlen "jippíí" kiáltással élvezi a mélységbe vetődést. És mindez az első negyed órában található.

Egyébként természetesen aki mindenezek ellenére azt tervezné, hogy például ezzel lepi meg kisdedét karácsonyra, (50 korbácsütés) az számítson rá, hogy bőven megkapja a Disney-takony magasfokú dózisát is. Nem halunk meg, nem sérülünk meg, ha gonoszak vagyunk meglakolunk, véletlenül sem sikerül elbaltázni a küldetést, és egyébként is minden olyan happy. Amúgy ha nem lenne ez az idétlen titkosügynökös történet, még lehetne egy Babe-jellegű csöpögős családi film, vagy egy Beethoven 8, de van, és ettől sajnos úgy érezzük, hogy inkább eltöltünk egy éjszakát csontegyedül egy grizzly medvéktől hemzsegő nemzeti parkban egy lenge sátorban. Arról nem is beszélve, hogy a film dúskál azon ötletekben, hogy mit NE csinálj a tengerimalacoddal. Aztán majd nézünk, hogy szegény pára hogy esett ki a hetedikről, ugye?

Szerencsére feliratosan sikerült megtekinteni a filmet, így legalább az eredeti hangok megmaradtak. A mű színvonalát tekintve felfoghatatlan, hogy miképpen sikerült rávenni ilyen kaliberű színészeket. Sam Rockwell volt Darwin, Nicolas Cage pedig...nevezzük vakondnak. Nála még érthető is ez, ugyanis lényegében a jó öreg Nico bármit elvállal mostanában. De Pénelopé Cruz (Juarez) és Bill Nighy (Mr. Saber)? Aztán itt van még a Másnaposokban nagy népszerűségre tett, és azóta túl sokszor leírandó görögnevű Zach Galifianakis, mint Ben. A rendezés az olyan volt, amilyen, kár szót vesztegetni rá, pozitívum még a zene, amit legalább közepes szinten hozott az amúgy ebben a kategóriában erős Disney. A malackák animációja egyébként egész élethűre sikeredett, de 2009-ben azért ez elvárható dolog. Összegzés nincs, szerintem kiderül a véleményem, ha végigolvastad a bejegyzést.

 

Történet
20
39
IMDB logo 4,8
Rotten Tomatoes logo 24%
Alakítások
40
Rendezés
30
Látvány & hang
60
Zene
50
Összhatás
35

Címkék: kritika

A bejegyzés trackback címe:

https://alfaomega.blog.hu/api/trackback/id/tr771556122

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

jimbo1000 2009.11.27. 23:30:24

én meg se merem nézni, mert tudom egy ostoba mese ez.
én legjobban jerry bácsit sajnálom, aki régen olyan produkciókat gyártatott, mint a beverhillsy zsarú, a con-air, a szikla, a bad boys, vagy tán most a karib-tenger, meg jővőre a persiaban bízok, .

Krumplicukor1987 2009.11.28. 18:46:16

És pl. egy G.I.Joe vagy egy Transformers szerintetek jobb? Mert sztem ez utóbbiak sokkal nagyobb förmedvények, mint a Rágcsávók.
süti beállítások módosítása